Lev Manovich // *újmédia* --- *5* alapelv --- 1/ *numerikus reprezentáció* --- 2/ *modularitás* --- 3/ *automatizálás* --- 4/ *változtathatóság* --- 5/ *átkódolás* --- / az *interfész* --- *Peter Lunenfeld*: 2 domináns esztétika a 20. század végén: - technoir (Szárnyas fejvadász) http://youtu.be/-fu7jN2_2pE?t=3m - GUI (Apple) http://youtu.be/2zfqw8nhUwA --- directed by Ridley Scott --- az ember & technológia közötti határ jól látható --- Digitális számítógép: *kulturális filter* --- *számítógépes interfész* = KÓD, amely kulturális üzenetet hordoz --- MUNKA || *interfész* || SZÓRAKOZÁS --- TARTALOM // *FORMA* --- TARTALOM // *MÉDIUM* --- TARTALOM // *INTERFÉSZ* --- *???* interfész --- *ember-számítógép interfész* = azok a módozatok, melyek segítségével a felhasználó interakcióba lép a számítógéppel --- részei: *hardver* (egér, monitor, billentyűzet stb.) + *szoftver* (op.rendszer, alkalmazások stb.) + *ideológia* --- manipuláció* --- * a legegyszerűbb fájlmódosításoktól, kopipésztektől kezdve a bonyolult, megtévesztésre irányuló alakzatokig --- A számítógép identiása: - 1990-es évek: korábbi mediális formák szimulációja - 2000-től: "univerzális médiagép" --- Manovich: "a kulturális interfészek nyelvét nagyrészt más, már ismert kulturális formák részei alkotják" --- Nyomtatott szó // Mozi // HCI --- A *nyomtatott szó* öröksége - négyzetes oldal - szöveg elrendezése oszlopokba (1 vagy 2) - illusztrációt, grafikát keretezi a szöveg - oldalak szekvenciális elrendezése - tartalomjegyzék - index --- A *mozi* öröksége - mobil kamera - a tér reprezentációja - vágás-szerkesztési technikák - narratív konvenciók - nézői aktivitás --- A *HCI* (avagy *ESZI*) hozzáadott értékei - objektumok közvetlen manipulációja a képernyőn keresztül - ablakok elrendezése - ikonikus reprezentáció - dinamikus menük --- / *A nyomtatott szó* --- Szövegszerkesztés: formázatlan szövegbevitel -- wysiwyg --- Ted *Nelson* hipertext / hiperlink / xanadu / mély link --- *SZÖVEG* - kitüntetett kulturális objektum: egyszerre mediális reprezentáció + metanyelv (kód, programnyelv) --- web kódolása: egyértelműen azonosítható a szövegszerkesztési hagyomány --- hagyományos oldal: keretezett, meghatározott adatmennyiség, -eloszlás --- virtuális oldal: scroll, navigáció, --- scroll // papirusz // végtelen vászon --- VRML --- WEBOLDAL = az új kulturális paradigma --- the web stalker ::: http://v2.nl/archive/works/the-web-stalker (online tartalom revizualizációja) --- Viewzi, Netomat, Google search - a tartalom újraosztása --- *hiperlink* = az új szöveges navigáció (non-lineáris, -hierarchikus struktúra) --- 1980-as évek: térbelivé váló időbeliség - szekvenciális adattárolás -- random access - információ hierarchikus szerveződése -- hipertext/link lapos struktúrája - narratíva pszichológiai menete -- fizikai mozgás a térben - IDŐ -- LAPOS TÉR/KÉP --- / *mozi* --- vizuális *eszperantó* (cf.: szovjet mozivonatok (+montázs), Griffith (folytonos vágás), Hollywood (műfajok, sztárok)) --- - *Mozi*: a "felhasználó" érti a nyelvét, de nem beszéli (ti. nem készít filmet) - *Számítógép*: a felhasználó érti ÉS beszéli a nyelvét (ti. ismeri a parancsokat, manipulál, előállít) --- mobil kamera - eredetileg: repülő szimulátor - 90-es évek: standard technika - 2000: egy pont a szoftver interfészén --- Ahogy a digitális számítógép minden reprezentációt és tapasztalatot térbelivé transzformál, úgy ezek a kamera adatelérési nyelvtanának engedelmeskednek (zoom, tilt, scroll, stb.) --- *Négyzetes keret* - A valóság keretezése: ablak a világra - Leon Battista Alberti – a reprezentáció nyugati modellje - Ezt örökli a mozi is - A HCI a végletekig viszi: a keret mozog! --- *virtuális* valóság a keret eltűnik... --- http://www.youtube.com/watch?v=VFkyV7d5t8o --- a felhasználó avatárokon keresztül van "jelen" az adattérben (dataspace) - filmes, narratív megoldás --- *REMEDIÁCIÓ* - Jay David Bolter & Richard Grusin - MÉDIUM = ami remediál - Modernista nézet: minden médium alapvető jellegzetességeit definiáljuk - Bolter & Grusin: minden médium remediációval dolgozik - lefordítja, átszabja, átformálja valamely más médiumot mind a tartalom, mind a forma szintjén --- 1990-es évek kulturális interfészei: az általános célú HCI kontroll gazdagsága VS. a kulturális objektumok immerzív élménye (pl. könyv, mozi a gépen) --- A kísérletezés eredménye: a kulturális interfész nyelve alapvetően *hibrid* (sokszor furcsa, néha kifejezetten esetlen keveréke a számba vehető konvencióknak) --- / a *képernyő* és a *felhasználó* --- VR | teleprezencia | interaktivitás - a digitális számítógép hozta el, DE mindegyik korábbról származik! --- *A képernyő/vászon genealógiája* --- *klasszikus vászon* - sík, négyzet, frontális nézet, valós térben, fiktív térre nyíló "ablak" - reneszánsz, Alberti - festészet paradigmái a számítógépen: vertikális nyomtatási kép/nézet = portrait mode; horizontális = landscape (magyarban álló vs. fekvő) --- *dinamikus vászon/képernyő* - minden, ami a klasszikusra vonatkozik - mozgókép (mozi, tv, video) - a képernyő komplett tér-idő illúziót hoz létre (azonosulást jobban erősíti) --- *digitális számítógép képernyő* - már nem csak egy (mozgó)kép, hanem szimultán több keret/ablak - egymást fedhetik, külön logika alapján működhetnek, de akár össze is kapcsolhatóak ---- *VR* - a hagyományos értelemben vett vászon/képernyő eltűnik - új megjelenítési és nézői gyakorlat --- mozi dinamikus vászna *VS* számítógép dinamikus képernyője - két eltérő eredet, nem egy kontinuum! --- *MOZI* - Laterna magica bemutatók - Phantasmagoria (laterna m + színház) - Panoráma - Dioráma - Zoopraxiscope és egyéb 19.sz-i vizuális eszközök kelléktára, reprezentációs logikája, néha technológiája --- *Digitális sz.gép képernyője* - hadsereg - fotográfia + megfigyelőrendszerek (légi felvételek, 1882-es fotós hőlégballonok, emberi vezérlés mentesen, majd 1. VH-ban fotórakéták, repülőgépre szerelt kamerák) - radar (továbbfejlesztett megfigyelőrendszer, új képernyő, a kép valós idejű frissítése, szekvenciális szkennelés) --- Manovich: "A kép nem létezik" --- - K: Hogyan lehet feldolgozni és megjeleníteni a radar által összegyűjtött információt? - V: Az MIT Lincoln Laboratóriuma olyan interfészt fejlesztett, ami képes erre - Néhány próbát követően Ivan Sutherland doktorandusz készítette el a Sketchpad nevű programot 1962-ben (majd 1963-ban nagy médiavisszhanggal övezve mutatják be nyilvánosan) - ez már nem csak radarhoz volt jó... --- *SKETCHPAD* - a képernyőn eszközölt változások a számítógép memóriájában is elraktározzák azokat - a valósidejű képernyő + megjelenítés interaktívvá válik --- http://www.youtube.com/watch?v=57wj8diYpgY ---