brtkcs

@brtkcs

Joined on Jun 16, 2025

  • Bevezetés 🧭 Nyitott jegyzet a közös gondolkodásra Ez a dokumentum egy készülő disszertáció munkaváltozata.Nem végleges szöveg, hanem egy kutatási folyamat része — amely az érzékelés, reflexió és a kontemplatív tudás lehetőségeit vizsgálja egyéni tapasztalaton keresztül. A szöveg szorosan kapcsolódik a saját podcastomhoz:🎙 Tinitus NaplóItt audioformában is követhető, hogyan alakul a gondolkodásom, milyen kérdésekbe ütközöm, mit próbálok megérteni. 💬 Mit kérek, mire számítok? Ha bármelyik rész gondolatot ébreszt benned – akár kérdés, akár ellenvetés, akár saját tapasztalat – kérlek, írd meg kommentben.Nem formális lektorálást várok, hanem visszajelzéseket, amelyek: segítenek tisztábban látnom,
     Like  Bookmark
  • 007 – Audio-reflexiók: A podcast és a disszertáció párbeszéde Ebben a szakaszban a szerző saját podcastjának egyes epizódjai mentén kísérli meg feltárni, hogyan kapcsolódik a hangalapú önkifejezés az írásos disszertáció elméleti és gyakorlati szerkezetéhez. 🎙 Epizód: 059 – 10.02.25. Leírás:Ebben az epizódban a szerző a belső zaj, különösen a tinnitus jelenségét egyre inkább nem mint ellenség, hanem mint „társ” kezdi el értelmezni. A gondolatmenet lassú, megengedő és kontemplatív tónusú, megjelenik benne az önmegfigyelés gyakorlata és a kontroll feladása. Kapcsolódó disszertációs szakasz: 004.2 – Mit tanulhatok magamtól? 004.4 – Miből épül a megértés? (részleges kapcsolódás)
     Like  Bookmark
  • 004.4 – Miből épül a megértés? Bevezetés A megértés nem mindig racionális művelet.Gyakran nem is tudatos döntés eredménye, hanem valami lassú észlelési és formaalkotási folyamat, amelynek során egyszer csak „összeáll a kép”. Ez a fejezet azt mutatja be, miként jelenik meg a kontempláció és a kreativitás mint alternatív tudásformák az egyéni feldolgozás során. A kontempláció mint lassú megértés A kontempláció nem azonos a meditációval, bár rokon vele: nem az ürességre törekszik, hanem a jelenlétre,
     Like  Bookmark
  • 004.2 – Mit tanulhatok magamtól? Bevezetés Az egyéni tapasztalat nem pusztán események sorozata – hanem potenciális tudásforrás.Ez a fejezet azt vizsgálja, hogyan válhat az önmegfigyelés, naplózás és reflexió tudássá olyan helyzetekben, ahol külső visszacsatolás alig vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Naplózás mint tanulási gyakorlat A naplózás kezdetben nem tudatos kutatás, hanem önvédelmi és megküzdési stratégia volt.A tinnitus észlelésének hullámzása – különösen stressz, alvásmegvonás vagy bizonyos ételek fogyasztása után – arra késztetett, hogy figyeljem, mi hogyan hat rám. „Nem volt rendszer, csak egyetlen cél: észrevenni, mi ront, és mi javít a helyzeten.” A naplózás fokozatosan formálódott módszerré:
     Like  Bookmark
  • 006 – Útmutató az olvasáshoz és használathoz Kihez szól ez az anyag? Ez a disszertáció nem egy szokványos tudományos dolgozat.Célja, hogy összekösse az egyéni tapasztalatokat a filozófiai és tudáselméleti gondolkodással –és ebben a folyamatban olvasóként is aktív szereped van. Ha érzékelési nehézségekkel élsz (pl. tinnitus), ez a szöveg lehet: párbeszéd, tükör, praktikus inspiráció.
     Like  Bookmark
  • 005 – Visszatekintés és reflexió Négy kérdés – négy útvonal A disszertáció négy alapvető kérdése nem pusztán tematikus felosztás volt.Valójában négy különböző megközelítési módot kínált arra, hogy a megértés sajátos formáit felfedjem: Kérdés Út Jelentés Mit érzékelek valójában? Szenzoros torzulás
     Like  Bookmark
  • 004.3 – Mit jelent közös nyelvet találni? Bevezetés Az önmegfigyelés önmagában is érték, de a tudás akkor válik igazán hatékonnyá, ha megosztható.Ez a fejezet azt járja körül, milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár az, amikor a személyes tapasztalat nyelvet keres – hogy másokkal is megérthető legyen. A hang mint közvetítő eszköz A tinnitus paradox helyzetet teremt: belső hang, amelyről beszélni kell, hogy érthető legyen –miközben a hallás és hangadás maga is a sérült csatorna része. „Hogyan tudok beszélni valamiről, ami nem hallható – és ami ráadásul befolyásolja a beszédemet is?” A podcast mint forma erre kínálott egyfajta választ.Egyszerre volt:
     Like  Bookmark
  • 004.1 – Mit érzékelek valójában? Bevezetés Ez a szakasz azt vizsgálja, mit jelent „észlelni” akkor, amikor a szenzoros valóság nem megbízható.A kiindulópont egy személyes élmény: a tinnitus, azaz egy állandó, belső hang jelenléte, amely kívülről nem hallható, mégis folyamatos érzékelési tapasztalatot jelent. Ez a torzulás lehetőséget ad arra, hogy újraértelmezzük az észlelés természetét, és azt, milyen módon válhat ez a tapasztalat érvényes tudássá. Tapasztalati kiindulópont: a tinnitus mint valóságkérdés A tinnitus nem külső ingerből fakad, hanem idegrendszeri aktivitásból.Ez felveti a kérdést: „Ha hallok valamit, ami nem létezik fizikailag – akkor ez valóság? Vagy hallucináció? Vagy valami más?”
     Like  Bookmark
  • 001 – Teoretikus keret Bevezetés Ez a disszertáció azt vizsgálja, miként lehet tudásként értelmezni egy egyéni tapasztalatot akkor, ha az nem támaszkodik intézményesített visszaigazolásra.A kiindulópont egy személyes helyzet: a megváltozott érzékelés, az ehhez kapcsolódó önmegfigyelés, és a kísérlet arra, hogy ebből valamilyen érvényes tudásformát alakítsak ki. Tudásformák és episztemológiai irányzatok 1. Konstruktív episztemológia Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a tudás nem a világ „helyes leképezése”, hanem aktív konstrukció.Az egyén nem pusztán befogadja az információt, hanem jelentést ad neki – értelmez, összeköt, keretez. Ez különösen fontos akkor, ha az érzékelés nem megbízható vagy ingadozó. Ilyenkor a megértés nem a valóság pontos tükrözése, hanem az alkalmazkodás, jelentésadás és formaadás aktusa.
     Like  Bookmark
  • 003 – Elemzési rendszer és olvasási útmutató 1. A dokumentum szerkezetének értelme Ez a disszertáció nem a klasszikus tudományos logika szerint épül fel: nem hipotéziseket tesztel, és nem egyetlen módszertani iskolához tartozik.Sokkal inkább egy kísérlet arra, hogy az egyéni tapasztalatból származó tudás – érzékelés, önmegfigyelés, megosztás és formaadás – értelmezhető és rendszerezhető legyen. A munka központi gondolata, hogy a megértés nem feltétlen objektív adatokból áll, hanem abból, amit figyelemmel, kitartással és reflexióval ki lehet alakítani.Ezért a szerkezet sem lineáris, hanem kérdések köré épül, amelyek különböző szempontból vizsgálják a megértés lehetőségét. 2. A kérdésvezérelt szerkezet célja A disszertáció négy kulcskérdés köré szerveződik: Mit érzékelek valójában?→ Szenzoros tapasztalat, érzékelés és torzulás
     Like  Bookmark
  • 002 - Módszertani alapok A dolgozat módszertani kerete egyéni megfigyelésre, fokozatos önreflexióra, tudásátadásra és figyelemgyakorlatokra épül. A kutatási folyamat négy, egymásra épülő szakaszban írható le, melyek megfeleltethetők a dolgozat episztemológiai alapelveinek. I. Konstruktív szakasz – Spontán észlelés, tapasztalati lekövetés Episztemológiai háttér: Konstruktív episztemológiaGyakorlati működés: tapasztalati rendszerépítés napló nélkül A kutatás első szakaszában spontán megfigyelések történtek az érzékelési állapot változásairól. A megfigyelések (pl. a fülzúgás intenzitásának összefüggése alváshiánnyal, koffeinnel, alkohollal) még nem kerültek rögzítésre, de már ebben a szakaszban kialakult egy implicit mintázat. A test válaszai és a környezeti hatások közötti viszonyok felismerése alkotja az elsődleges tudáskonstrukciót. II. Erényalapú szakasz – Reflexív rögzítés és önmegfigyelés Episztemológiai háttér: ErényepisztemológiaGyakorlati működés: naplózási szokás kialakulása
     Like  Bookmark
  • Introduction Reality, conditionally, cannot be fully understood.From this perspective, every act of observation and experimentation may be inherently flawed.What then, can an individual do — without access to institutional tools or external validation — to explore the structure of the world in a meaningful way? This essay begins a personal and public journey. It is a subjective exploration framed by epistemological caution, yet driven by the human need to grasp meaning. On Personal Experimentation As an ordinary citizen, I can conduct experiments, but they will always carry the question:How valid is an experiment of one?This problem intensifies in cases where perception itself is impaired or in flux. I seek to investigate this by examining three sensory channels — the portals through which I interface with the world:
     Like  Bookmark